Általános kérdések

Ebben a rovatban azok a kérdések és válaszok találhatók, amelyek vagy nem tartoznak szigorúan egyik jogi rovatunkba sem, vagy esetleg több rovatot is érintenek.

 

Kérdések és Válaszok

Válasz: Sajnos azt nem írta meg a kérdésében, hogy pontosan hány személy alkotja az egyesületet, ezért próbálok több lehetőségről is írni a válaszomban. A jogalkotó gondolt erre a helyzetre, amikor is egy vonatkozó kormányrendelet a Ptk, a Civil törvény, a vonatkozó eljárási jogszabályok és civil szervezetek alapszabályában rögzített eljárási szabályokat enyhítette, és alternatív megoldásokat biztosított a közgyűlések, elnökségi ülések lebonyolítására, és a határozat-hozatalra egyaránt. Sőt: a jogalkotó kifejezetten megtiltotta, hogy a jogi személyek úgy tartsanak különféle gyűléseket (üléseket), hogy azokon a tagok személyesen legyenek jelen. A jogszabály lehetővé teszi az ülés elektronikus hírközlési eszköz segítségével történő megtartását akkor is, ha a szervezet alapszabálya erről eredetileg nem rendelkezik. Ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése jogosult, azzal, hogy • a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető és a határozat tervezetét a tagokkal közölni kell, • meg kell határozni az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, • ha az ügyvezetés a tagokat személyesen nem ismeri: meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a „közgyűlési” meghívót postán vagy emailben – igazolható módon - el kell küldeni az alapszabályban írt határidő (általában 15 nap) figyelembevételével. A meghívónak tartalmaznia kell a napirendet, az előterjesztett döntés tervezetét, azt, hogy milyen hírközlési eszközön bonyolítják le a közgyűlést (pl. Skype stb.), hogy miként lehet műszakilag csatlakozni az adott alkalmazáshoz a megfelelő időben, és azt is, hogy a jelenléti ív helyett hogyan történik meg a személyazonosság igazolása. (Például a „közgyűlés” előtt egy órával elindul a regisztráció, és minden tagnak be kelt mutatnia egy adminisztrátornak (pl. egyesületi titkár) a személyi okmányait. A közgyűlést egy kijelölt egyesületi tisztségviselőnek kell levezetnie. Jelenléti ív felvétele nem szükséges, de az adott tisztségviselőnek azt majd alá kell írnia. Célszerű, ha először egy sokkal kisebb számú személyt igénylő elnökségi ülést tartanak ilyen módon, és ott döntenek minden olyan technikai kérdésről és feltételről, amelyet a közgyűlés elé kell vinni, illetve amelyek alapján a közgyűlést le kell majd bonyolítani. (Feltehetően ezt maga az alapszabály is előírja). Előfordulhat, hogy – például a tagok nagy száma miatt – nem lehet elektronikus hírközlő eszköz útján megtartani a döntéshozó szerv ülését. Ilyen esetben az egyesület elnöksége határoz a beszámoló elfogadásáról , az adózott eredmény felhasználásról, és a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához , a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az ésszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben. Nem dönthet azonban az elnökség az egyesület jogutód nélküli megszűnéséről, szétválásáról, átalakulásáról és más civil szervezettel történő egyesüléséről, valamint csak a veszélyhelyzet által megkívánt módon és mértékben módosíthatja az alapszabályt. A tisztségviselők újraválasztására most nincsen szükség, ugyanis azok jogviszonya a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig még a jogszabály rendelkezése értelmében fennáll. Javaslom, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követően hívjanak majd össze közgyűlést. Amennyiben a költségvetést és a pénzügyi beszámolót az elnökség már előzetesen elfogadta, célszerű ezeket a kérdéseket is – utólag – a közgyűlés elé terjeszteni.
Válasz: Kedves Érdeklődő! A 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) a tulajdonviszonyok változásáról nem rendelkezett, a jármű átírásnak ezek alapján eleget kell tenni. Javaslom, hogy a magyarorszag.hu oldalon tájékozódjon a pontos ügymenetről.
1314
Kérdése van? itt felteheti

Kapcsolódi cikkek [4]

TUDNIVALÓK A KIJÁRÁSI KORLÁTOZÁSRÓL

2020. március 28. napjától 2020. április 11. napjáig kijárási korlátozás lépett életbe Magyarországon a 71/2020. (III.27.) számú Kormányrendelet alapján.

Mit jelent ez a korlátozás a hétköznapokban?

Mi a helyzet a polgári perekkel a koronavírus miatt elrendelt rendkívüli helyzetben?

A 45/2020. (III.14.) Korm. rendelet 1.§-a értelmében 2019. március 14. napján elrendelt rendkívüli ítélkezési szünet egyik napról a másikra okozott bizonytalanságot az országban valamennyi folyamatban lévő polgári peres (és nemperes) eljárás vonatkozásában.

TUDNIVALÓK A KIJÁRÁSI KORLÁTOZÁSRÓL

2020. március 28. napjától 2020. április 11. napjáig kijárási korlátozás lépett életbe Magyarországon a 71/2020. (III.27.) számú Kormányrendelet alapján.

Mit jelent ez a korlátozás a hétköznapokban?

TUDNIVALÓK A KIJÁRÁSI KORLÁTOZÁS MEGSZŰNÉSÉRŐL MIT KELL BETARTANUNK VIDÉKEN?

Mit takarnak a vidéken előírt általános védelmi intézkedések?