Szakterületek

Büntetőjog

Válasz: Igen. Szabálysértést valósít meg a kerti buli gazdája és az is, aki meglátogatja a baráti összejövetelt a járványhelyzet idején. Miért? Azért, mert 2020. március hó 28. napjától a 71/2020. (III.210.) Kormányrendelet alapján kijárási korlátozás lépett életbe Magyarországon, és a rendelet előírásait minden Magyarország területén tartózkodó személynek be kell tartania. Ez a rendelet tételesen felsorolja, hogy a kijárási korlátozás idején lakóhelyünket, tartózkodási helyünket, magánlakásunkat milyen alapos okból hagyhatjuk el. A kerti buli, mint alapos ok, nem szerepel a felsorolásban. Ha mégis elmegyünk, megsértjük a Kormányrendeletet, veszélyeztetjük a magunk és mások egészségét, aminek a szabálysértési törvényben / 2012. évi II. törvény / meghatározott következményei lesznek. A szociális érintkezést a legkisebb mértékűre kell korlátozni, és kötelező a másik embertől minimum másfél méter távolságot tartani, még akkor is, ha alapos okkal tartózkodunk lakóhelyünkön kívül. Azaz például boltokban, gyógyszertárakban, fodrásznál, autószervízben, buszon, de még az erdőben kirándulva is meg kell tartanunk az előírt távolságot. A lakó-, tartózkodási hely azt az ingatlant jelöli, ahol életvitelszerűen tartózkodunk. Ha az ingatlan kertes családi ház, akkor a kert is hozzá tartozik az ingatlanhoz. Jelen esetben azonban nem számít, hogy a kertben hányan vagyunk„jóbarátok”, és az sem, hogy képesek vagyunk-e betartani az előírt minimum másfél métert; mert egész egyszerűen saját lakóhelyünket tilos elhagynunk egy baráti találkozó kedvéért. Egyetlen módon szervezhetünk kerti bulit vagy házibulit anélkül, hogy szabálysértést követnénk el. Ha a velünk közös háztartásban együttélő személyekből, azaz –általában - családtagjaink köréből szervezzük a résztvevőket! Social distancing. Ez a javasolt, egyben kötelezővé tett magatartási szabály Magyarországon. Tartsuk be mindenki érdekében! dr. Papp Lilla ügyvéd
Válasz: A járványügyi helyzet, különösen a részben még hatályban lévő kijárási korlátozás a büntetés-végrehajtási intézetek napi működését és a fogvatartotti kapcsolattartást is módosította. Bevezetésre került a személyes kapcsolattartást kiváltó online lehetőség, ami a gyakorlatban a skype használatát teszi lehetővé a börtönben lévők és hozzátartozóik között, illetve az ügyvédi beszélők is ezen a csatornán zajlanak le. Mind a fogvatartottak mind pedig a hozzátartozók érdeke is, hogy a büntetés-végrehajtás rendszerében is kerüljék a személyes érintkezést a járványügyi vészhelyzet idején. Erről született egy youtube-os üzenet „bentről”, a fogvatartottak nevében. Az üzenet és az online kapcsolattartás részletei a büntetés-végrehajtás hivatalos weboldalán megtalálhatóak,a technikai tudnivalók a https://bv.gov.hu/hu/intezetek/bvszervezet/hirek/3619 cím alatt. Fontos kiemelni, hogy az elmaradt beszélők a vészhelyzet elmúlását követően pótlásra kerülnek.
Válasz: A kijárási korlátozásról szóló jogszabály vonatkozó része úgy rendelkezik, hogy a legszükségesebb esetben a személyes megjelenést igénylő ügyintézés, így hatósági, banki, pénzügyi, biztosítási és postai szolgáltatások igénybevétele lehetséges. A kérdés az Ön esetében az, hogy kizárólag személyesen lehet-e részt venni a víznyitás idejében a vidéki ingatlanában? Nyilván külön bizonyítást igényel az a kérdés, hogy kizárólag Önnek van-e kulcsa a lakáshoz. A jogszabály ugyan nem egyértelmű, ám ha viszi magával az értesítést, akkor úgy vélem, hogy az Önt esetleg megállító rendőr eltekinthet a bírság alkalmazásától, hiszen a jogszabály a személyes megjelenést igénylő ügyintézés esetén nem csupán a hatósági eljárásokat engedélyezi, hanem a más típusú fontos elintéznivalókat is. Más kérdés az, hogy a felsorolás szűkebb értelmezése szerint kizárólag az abban megjelölt intézményekben történő megjelenés engedélyezett. Ám én úgy gondolom, hogy egy személy ingatlan vagyonával kapcsolatos ügyintézés azonos kategóriába esik az ingó vagyonával történő rendelkezéssel egy banki ügyintézés során. Az sem mindegy, hogy Ön gépjárművel vagy tömegközlekedési eszközzel utazik. Az utóbbi esetben ugyanis meg tudja oldani úgy a jelenlétét, hogy szinte senkivel nem találkozik. A járvány terjedése szempontjából tehát kizárólag a tömegközlekedés használata lehet problémás. Más kérdés, hogy a hatóságok - igazoltatás esetén - elfogadják-e az Ön által megjelölt indokot. Amennyiben nem, akkor is "megúszhatja" az utazást a bírság minimális összegével.
12224

Adatvédelem

Válasz:

Tekintettel arra, hogy a magyar kormány 2020. március 11. napján kihirdette az egészségügyi veszélyhelyzetet, továbbá a járvány egyik gócpontjának számító Olaszország vonatkozásában beutazási tilalmat rendelt el (40/2020. és 41/2020. Korm. rendeletek) a munkáltatójának jogalapja keletkezett a különleges személyes adatnak minősülő egészségügyi adatai kezelése vonatkozásában. DE NEM minden korlátozás nélkül.

A legfontosabb, hogy mindenek előtt kérje el az egészségügyi adatai kezelésére vonatkozó adatkezelési tájékoztatót, illetve a vonatkozó érdekmérlegelési tesztet, tekintettel arra, hogy valószínűleg jogos érdekre hivatkozva szándékozik a munkáltatója kezelni ezen adatait, és akkor szükséges érdekmérlegelési teszt készítése. Ha munkáltatója nem adja / nem tudja kiadni ezen dokumentumokat vagy azokból nem derül ki világosan az adatkezelés célja, jogalapja, időtartama sajnálatos módon felmerül az adatkezelői jogsértés.

Előre bocsátom továbbá, hogy korábbi orvosi-egészségügyi dokumentáció benyújtására nem kötelezhető álláspontom szerint, továbbá diagnosztizálást, így lázmérést is kizárólag szakképzett üzemorvos végezhet , az eredményeket pedig a vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles elvégezni.

Amennyiben újabb kérdése van vagy további segítségre van szüksége, kérem, hogy keressen bátran!

4

Munkajog

Válasz: Amennyiben a munkáltató által elháríthatatlan külső okból kerül elrendelésre az állásidő, úgy az állásidőre a munkavállalónak nem jár munkabér. Jelen helyzetben különösen jellemző a munkabér nélküli állásidő elrendelése a vendéglátás (különösen a pultosok, pincérek körében) területén.
Válasz: Igen, A fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítás, kivéve, ha  a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy  a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,  a fizetés nélküli szabadságot önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.
26

Cégjog- adójog

Válasz: Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény rendelkezései lehetővé teszik, hogy a természetes személy azonosítása az ügyvéddel való személyes találkozás nélkül megtörténjen pl. skype útján. A papír alapú személyes ellenjegyzés helyett az ügyvéd jogosult a társasági iratokat elektronikus aláírással ellátni. Mindezek az eszközök elegendőek ahhoz, hogy a felek kiküszöböljék az ügyvéd személyes jelenlétét eljárásuk során.
Válasz: Az a személy, akire Magyarországon a társadalombiztosítás szabályai kiterjednek és nem biztosított, valamint egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles. Egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alapján az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira lehet jogosultságot szerezni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól áll fenn, azzal, hogy 15 napon belül kell bejelentkezni az adóhatósághoz a járulékfizetés céljából. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek az adóhatósághoz kell bejelentkeznie a 20T1011-es adatlap kitöltésével. Az adatlap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bármely ügyfélszolgálatán beszerezhető, illetve letölthető az adóhatóság honlapjáról: www.nav.gov.hu A bejelentkezéshez szükséges dokumentumok (a nyomtatványon kívül): • személyazonosításra alkalmas igazolvány, [személyazonosító igazolvány (ideértve az ideiglenes személyi igazolványt is), érvényes útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély, • lakcímkártya, • adóigazolvány, • TAJ kártya, • meghatalmazás, amennyiben nem az igénylő jár el az ügyben. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől 7.710,- Ft (257,- Ft/nap), amelyet a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni.
Válasz: A kijárási korlátozás ellenére a társaságok legfőbb szervi üléseinek megtartása nem tilos, de célszerűbb a személyes jelenlét nélküli megoldások alkalmazása. A Ptk. lehetőséget biztosít ülés tartása nélküli döntéshozatalra. A társaságok ilyen formájú döntéshozatalra akkor jogosultak, ha azt a társaság létesítő okirata lehetővé teszi. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal egy lehetséges alternatívaként szolgál a tagok személyes megjelenése nélküli szavazására. Fontos kiemelni, hogy ez egy írásbeli döntéshozatali folyamatot jelent a gyakorlatban (például levélben történő szavazást), mely nem azonos az elektronikus úton történő ülés tartásával. A határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezheti. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolc napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot küldenek meg az ügyvezetés részére, amennyi ülés tartása esetén a határozatképességhez szükséges. A társasági döntések megfelelően előkészítve online formában is meghozhatók, amennyiben a társaság létesítő okirata ezt lehetővé teszi. Ebben az esetben a részvételt elektronikus hírközlő eszköz útján kell biztosítani, ami a tagok azonosítását és a tagok közötti kölcsönös, zavartalan kommunikációt lehetővé teszi. Az üléseken elhangzottakat és annak során hozott határozatokat rögzíteni kell.
51011

Ingatlanjog

Válasz: Természetesen elállhat a jogügylettől, ha úgy érzi nem mer belevágni egy új ingatlan adásvételébe. Tájékoztassa erről írásban az eladót és javaslom, hogy jelezze, hogy körülményeiben olyan változások történtek (pl, munkahely elveszítése, fizetés nélküli szabadságra küldés stb) mely alapján nem várható el öntől, hogy teljesítse a szerződést. Amennyiben ilyen méltányolható ok áll fenn az eladó dönthet úgy, hogy visszaadja az Ön részére a foglaló összegét amit a vételi szándéknyilatkozattal együtt adott. Sok sikert kívánok!
Válasz: Amennyiben nem bérlőként hanem szívességi lakáshasználóként használja az ingatlant, nem kell bérleti díjat fizetnie, azonban nem vonatkozik önre a kilakoltatási moratórium, azaz, ha a bérbeadó talál egy fizetőképes bérlőjelöltet, kiadhatja számára az ingatlant. Javaslom, hogy a szívességi lakáshasználati szerződésben részletezzék ezeket a kérdéseket. Amennyiben szüksége van további konzultációra az ügy megoldása érdekében kérem keressen meg.
Válasz: A jelen járványhelyzetben sok munkavállaló vesztette el munkáját és ezáltal megélhetését, amely természetesen számos család lakhatását is veszélyezteti. A fentiek miatt több kérdés is érkezett azzal kapcsolatosan, hogy a bérlőknek lakáscélú ingatlan tekintetében fennáll-e a bérleti díj fizetési kötelezettségük a jelenlegi veszélyhelyzetben? A Polgári Törvénykönyv akként rendelkezik, hogy bérleti díjfizetési kötelezettsége a bérlőnek csak abban az esetben nem áll fenn, amikor a bérlő az ingatlant a saját érdekkörén kívül eső ok miatt nem tudja használni. Jelen veszélyhelyzetben erről nincs szó, mivel a járvány nem akadályozza abban a lakásbérlőket, hogy a lakást használják, abban lakjanak. A fentiek okán és a jelenleg hatályos jogszabályok alapján a válasz az, hogy igen, fennáll a bérleti díjfizetési kötelezettsége a bérlőknek a járvány és a kihirdetett veszélyhelyzet idején is. Jelenleg nem került meghozatalra olyan kormányrendelet, amely a lakás céljára szolgáló ingatlanok tekintetében a bérleti díjak fizetésére vonatkozó könnyítésről rendelkezne. Hogyan alakul a bérleti díj fizetési kötelezettség a nem lakáscélú, hanem üzleti célú ingatlanok tekintetében? A koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedésekre tekintettel a Ptk. alapján a bérleti díj megfizetése alóli mentesülés csak kifejezetten szűk körben és inkább a nem lakás céljára szóló (üzleti célú) bérleti jogviszonyokban merülhet fel: arra csak akkor kerülhet sor, ha a bevezetett korlátozás közvetlenül érinti a bérlemény működését és a használatot lehetetlenné teszi. Amennyiben a korlátozások csak közvetetten érintik a bérlemény használatát, de nem lehetetlenítik el azt, úgy a bérlők nem mentesülnek a bérletidíj-fizetési kötelezettségük alól a Ptk. alapján. Amennyiben azonban a bérleti szerződésben a Ptk. ezen rendelkezései esetlegesen kizárásra kerültek, úgy abban az esetben erre nem hivatkozhat a bérlő. Nagyon fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a fent hivatkozott bérleti díj megfizetés alóli mentesülés jogszerűsége minden esetben egyedileg, az összes körülmény mérlegelése és figyelembevétele alapján állapítható meg. A bérleti szerződés lehetetlenülése és vis maior körülmény fennállása tekintetében az alábbi cikkben olvashatnak részletesen. További kérdés esetén forduljanak hozzánk bizalommal: dr. Horváth Hanga ügyvéd
Válasz: Kormány koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet értelmében "a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni." Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezen felmondási tilalom nem minden ágazatban, hanem csak a kormányrendeltben kifejezetten nevesített ágazatokban alkalmazható, vagyis csak a turisztikai, vendéglátóipari, szórakoztatóipari, szerencsejáték, filmipari, előadóművész, rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban kötött bérleti szerződésekre lehet alkalmazni a felmondási tilalmat. Kérdésként merült fel, hogy a felmondás vajon bérbeadói vagy bérlői oldalon keletkeztet tilalmat? Ugyan erre a kérdésre a válasz szó szerint nem került meghatározásra, azonban álláspontunk szerint mind a bérlők, mind a bérbeadók tekintetében felmondási tilalmat keletkeztethet a kormányrendelet. További fontos kérdés, hogy mely helyiségek, ingatlanok képezik felmondási tilalom tárgyát? A kormányrendelet egyértelműen rögzíti, hogy a tilalom a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre irányadó, amely valamennyi, kizárólag gazdasági célra szolgáló ingatlant magában foglalja. Kérdésként merül fel az is, hogy a felmondási tilalom csak rendes felmondás vagy rendkívüli felmondás esetén alkalmazható-e? A rendes felmondás esetét figyelembe véve a kormányrendelet egyértelmű célja az, hogy az abban felsorolt ágazatokban védelmet biztosítson a kiszolgáltatott helyzetben lévőknek, azáltal, hogy 2020. június 30. napjáig kizárta a megszüntetés lehetőségét, biztosítva ezzel a jelenleg bérelt ingatlan használatát a járvány okozta veszélyhelyzet idején is. Az azonnali hatályú megszüntetés esetében azonban nem ennyire egyértelmű a helyzet, mivel a kormányrendelethez indokolás nem áll rendelkezésre. Az mindenesetre bizonyos, hogy a leggyakrabban azonnali hatályú felmondás okaként a bérleti díj meg nem fizetése szolgál. Ebből következik, hogy a jogalkotó célja járvány miatt nehéz helyzetbe kerülő gazdasági szereplők helyzetének a biztosítása, vagyis, hogy fizetési késedelmek miatt ne lehessen a bérleti szerződéseket felmondani. A fentiek okán álláspontunk miatt bérleti díj elmaradás vagy nemfizetés okán nem mondható fel azonnali hatállyal a bérleti szerződés a kormányrendeletben szereplő ágazatokban. Nem ilyen egyértelmű ugyanakkor, hogy mi a helyzet abban az esetben, amikor valamelyik fél szerződésszegő magatartása (pl a bérlő rongálja az ingatlan, vagy a bérbeadó nem biztosítja a rendeltetésszerű használatot) ad okot az azonnali hatályú felmondásra. Jelenleg nincs egyértelmű válasz arra, hogy ezen esetben jogszerű lehet-e az azonnali hatályú felmondás vagy a felmondási tilalom ezen esetekre is vonatkozik. Vélhetően erre a kérdésre a bírói gyakorlat fog választ adni. Meddig tart a felmondási tilalom? Jelenleg a felmondási tilalom 2020 június 30. napjáig tart, az időpontot a Kormány a veszélyhelyzet fennállásáig meghosszabbíthatja. A tilalom alatt a szerződés megszűnésére nem kerülhet sor, azonban ez nem jelenti azt, hogy felmondás ezen tilalom alatt ne lenne közölhető, abban az esetben ha a felmondási időt figyelembe véve a szerződés a tilalom letelte után szűnik meg. További kérdés esetén forduljanak hozzám bizalommal: dr. Horváth Hanga ügyvéd
Válasz: Bérleti díjfizetési kötelezettség lakáscélú és üzleti ingatlanok bérlése esetén A jelen járványhelyzetben sok munkavállaló vesztette el munkáját és ezáltal megélhetését, amely természetesen számos család lakhatását is veszélyezteti. A fentiek miatt több kérdés is érkezett azzal kapcsolatosan, hogy a bérlőknek lakáscélú ingatlan tekintetében fennáll-e a bérleti díj fizetési kötelezettségük a jelenlegi veszélyhelyzetben? A Polgári Törvénykönyv akként rendelkezik, hogy bérleti díjfizetési kötelezettsége a bérlőnek csak abban az esetben nem áll fenn, amikor a bérlő az ingatlant a saját érdekkörén kívül eső ok miatt nem tudja használni. Jelen veszélyhelyzetben erről nincs szó, mivel a járvány nem akadályozza abban a lakásbérlőket, hogy a lakást használják, abban lakjanak. A fentiek okán és a jelenleg hatályos jogszabályok alapján a válasz az, hogy igen, fennáll a bérleti díjfizetési kötelezettsége a bérlőknek a járvány és a kihirdetett veszélyhelyzet idején is. Jelenleg nem került meghozatalra olyan kormányrendelet, amely a lakás céljára szolgáló ingatlanok tekintetében a bérleti díjak fizetésére vonatkozó könnyítésről rendelkezne. Hogyan alakul a bérleti díj fizetési kötelezettség a nem lakáscélú, hanem üzleti célú ingatlanok tekintetében? A koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedésekre tekintettel a Ptk. alapján a bérleti díj megfizetése alóli mentesülés csak kifejezetten szűk körben és inkább a nem lakás céljára szóló (üzleti célú) bérleti jogviszonyokban merülhet fel: arra csak akkor kerülhet sor, ha a bevezetett korlátozás közvetlenül érinti a bérlemény működését és a használatot lehetetlenné teszi. Amennyiben a korlátozások csak közvetetten érintik a bérlemény használatát, de nem lehetetlenítik el azt, úgy a bérlők nem mentesülnek a bérletidíj-fizetési kötelezettségük alól a Ptk. alapján. Amennyiben azonban a bérleti szerződésben a Ptk. ezen rendelkezései esetlegesen kizárásra kerültek, úgy abban az esetben erre nem hivatkozhat a bérlő. Nagyon fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a fent hivatkozott bérleti díj megfizetés alóli mentesülés jogszerűsége minden esetben egyedileg, az összes körülmény mérlegelése és figyelembevétele alapján állapítható meg. A bérleti szerződés lehetetlenülése és vis maior körülmény fennállása tekintetében az alábbi cikkben olvashatnak részletesen. További kérdés esetén forduljanak hozzánk bizalommal: dr. Horváth Hanga ügyvéd
Válasz: Több kérdés érkezett hozzánk azzal kapcsolatosan, hogy mi történik a bérlőkkel abban az esetben, ha a bérbeadó szorult anyagi helyzetére tekintettel, vagy bármilyen más oknál fogva úgy dönt, hogy a bérbeadott ingatlant eladja? Mi történik ebben az esetben a bérlőkkel? Határozatlan idejű bérleti szerződések esetén, amennyiben az ingatlan értékesítésre kerül, a bérbeadó eladónak a vevőt tájékoztatnia kell arra vonatkozóan, hogy az ingatlanban bérlők laknak. Mivel határozatlan a idejű bérleti szerződés jelen helyzetben is felmondható, ezért megtörténhet, hogy ez eladás előtt kerül felmondásra a bérleti szerződés és a bérleti szerződés az eladás előtt megszűnik. Ebben az esetben a bérleti jogviszony nem érintené az új tulajdonost, ugyanakkor a kilakoltatással kapcsolatos tilalmak az új tulajdonost is terhelik, vagyis az új tulajdonos sem jogosult kilakoltatni a bérlőket, még akkor sem, ha korábban nem is állt fenn közöttük bérleti szerződés. Amennyiben a bérleti szerződés felmondása vagy megszűnése előtt kerül eladásra az ingatlan, akkor a bérleti szerződés az új tulajdonosra is irányadó lesz, így a kilakoltatásra vonatkozó jelenlegi tilalom úgyszintén köti az új tulajdonost is. Határozott idejű bérleti szerződés esetén, amennyiben a bérleti szerződés fennállása alatt kerül értékesítésre az ingatlan, úgy a bérbeadó eladónak ugyancsak tájékoztatnia kell a vevőt a határozott idejű bérleti szerződés fennállásáról. Ebben az esetben rendes felmondással a bérleti szerződés nem mondható fel pusztán az ingatlan értékesítésére tekintettel sem az eladó, sem pedig a vevő részéről. Ez azt jelenti, hogy a határozott idejű bérleti szerződést az ingatlan értékesítése nem érinti, a bérleti szerződés tekintetében a korábbi bérbeadó helyére automatikusan az új tulajdonos fog lépni, mint bérbeadó és a bérleti szerződés rendelkezései ugyanúgy irányadóak lesznek az új tulajdonosra. Természetesen a tulajdonosváltás az azonnali hatályú felmondást nem korlátozza, amennyiben akár a bérbeadó, akár a bérlő oldalán azonnali hatályú felmondásra okot adó körülmény merül fel, úgy a bérleti szerződés azonnali hatállyal felmondható. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kilakoltatási tilalom a bérleti szerződés azonnali hatályú felmondása esetén is irányadó. A kilakoltatással kapcsolatos részletes leírást Kilakoltathat-e a bérlő járvány ideje alatt? cikkben talál. További kérdés esetén forduljanak hozzám bizalommal: dr. Horváth Hanga ügyvéd
7915161723

Polgári perek

Válasz: Keresetlevelet kell benyújtani (és nem feljelentést tenni). A keresetlevél rendszerint az első beadvány. Különbség van azonban abban, hogy járásbírósághoz vagy törvényszékhez nyújtja be a keresetlevelet: 1. Járásbíróságon kizárólag formanyomtatványon nyújthatja be a keresetét, nem fogalmazhatja, szerkesztheti meg önállóan. Fontos információk a formanyomtatvánnyal kapcsolatban: • külön űrlapok vannak a személyállapoti, a vagyoni, a végrehajtási és a munkaügyi perekre • a kitöltött, aláírt és két tanú aláírásával ellátott nyomtatványt minimum 3 példányban kell benyújtania (ahány peres fél van a perben, további egy példány a bíróságnak). 2. Törvényszéken kötelező a jogi képviselet, azaz ügyvédet, ügyvédi irodát, kamarai jogtanácsost kell megbíznia. Ha nem jogi képviselő útján nyújtja be a keresetlevelet, a bíróság azonnal vissza fogja utasítani. Dr. Szender Zoltán ügyvéd
Válasz: Igen, két lehetősége is van: 1. Jogában áll az eljárás elhúzódása miatti kifogást benyújtania, amit – azok után, hogy az elsőfokú bíróság számot ad az ön által megjelölt mulasztások tárgyában – a másodfokú bíróság bírál el. Számoljon vele, hogy noha a kifogás elintézése soron kívüli, ebben az esetben is „húzódik az ügy”, mert a bíró nyilatkozata után az iratot felterjesztik a másodfokú bíróságra, amelyik tárgyaláson kívül hozza meg a döntését, majd írásba foglalás után küldi vissza az iratokat az elsőfokú bíróságra. 2. Gyorsabb ügyintézéssel jár, ha a bíróság elnökétől kéri soronkívüliség elrendelését. Ez a kérelem az ügy menetét nem akasztja meg. Dr. Szender Zoltán ügyvéd
Válasz: A bírósági eljárások kezdeményezése a rendkívüli ítélkezési szünet idején is lehetséges. Továbbra is valamennyi bíróság előtt, valamennyi ügyszakban biztosított az elektronikus – online úton történő ügyindítás. Az ügyindítás előfeltétele, hogy a fél ún. ügyfélkapu, cégkapu vagy hivatali kapu regisztrációval rendelkezzen. Az ügyfélkapu/cégkapu/hivatali kapu regisztráció birtokában a bíróságok előtti ügyindítás biztosított: • polgári peres eljárásban, • gazdasági peres eljárásban, • munkaügyi peres eljárásban • közigazgatási peres eljárásban, • büntetőeljárásban, • szabálysértési eljárásban, • csőd-és felszámolási eljárásban, • végrehajtási eljárásban, • civil szervezetek nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárásaiban, • valamennyi nemperes eljárásban (általános meghatalmazás nyilvántartásba vétele, adósságrendezési eljárás stb.). A 2020. január 1-jét követően kezdődött peres ügyekben a bírósági ügy iratanyaga elektronikus úton, otthonról 0-24 órában online megtekinthető. Az ún. E-akta szolgáltatás igénybevétele ügyfélkapu/cégkapu/hivatali kapu rendelkezésre állása esetén, bírósági regisztrációt követően lehetséges. Az elektronikus szolgáltatások keretében lehetséges: • az eljárási illeték online megfizetése a Bírósági Fizetési Portálon keresztül, • az ún. elnöki panasz benyújtása az e-panasz menüponton keresztül, • gazdálkodó szervezetek részére a „csőd – és felszámolási eljárás alatt nem állás tényének” online úton történő igazolása iránti kérelmek benyújtása Dr. Szender Zoltán ügyvéd
Válasz: A veszélyhelyzet alatt az iratok kézbesítése postán, elektronikus eszköz igénybevétele útján, valamint az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok alapján történik a végrehajtó irodákban. Szerencsés helyzetben vannak azok, akik rendelkeznek ügyfélkapu regisztrációval. Ők a https://epapir.gov.hu oldalon keresztül az ügyben eljáró végrehajtó hivatali kapujára tudnak levelet küldeni. Ezen az oldalon a csatolt mellékleteket AVDH hitelesítéssel is lehet látni, így a dokumentum az elektronikus kézbesítésre vonatkozó feltételeknek is megfelel. Fontos, hogy addig ne lépjenek ki az e-papír felületről, amíg le nem töltötték az elküldött dokumentum iratképét. A dokumentum rendszerbe való fel- és letöltéséről, valamint a címzett általi átvételről külön igazolásokat küld a rendszer. Ezek az ügyfélkapu tárhelyről tölthetők le, a „kivéve rendszerüzenetek” szűrési lehetőség kikapcsolását követően. A végrehajtók a személyes ügyfélfogadást a veszélyhelyzet megszűnését követő napig felfüggesztik, de az érintettek számára elektronikus eszköz igénybevétele útján vagy írásban, a végrehajtói iroda bejáratánál elhelyezett zárt gyűjtőszekrénnyel biztosítják a rendelkezésre állást. Egyedi végrehajtási ügyben a felvilágosítást kérőnek azonosításra, valamint a hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján (ami gyakorlatilag egy videóhívást jelent, távazonosítással) felvilágosítás adható. A felvilágosítás megtörténtét a végrehajtó jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet megküld a felvilágosítást kérő részére. Dr. Gerhard-Kotroczó Ágnes ügyvéd
Válasz: A gyakorlatban adósként nem könnyű megállapítani, hogy valóban megtörtént-e a teljes követelés megfizetése. A kamatok pontos összegéről a végrehajtó tud tájékoztatást adni (aki ennek közlése végett megkeresi a végrehajtást kérőt, tehát a például a hitelt folyósító pénzintézetet), emellett végrehajtási költség is keletkezik, amit szintén meg kell fizetni a végrehajtási eljárás megszüntetéséhez. A bírósági végrehajtásról szóló 1993. évi LIII. törvény 41.§-a szabályozza a követendő eljárást ebben az esetben. Amennyiben Ön a tartozás végrehajtói letéti számlára, vagy közvetlenül, a végrehajtást kérő számlájára történt átutalásáról rendelkezik banki bizonylattal (vagy egyéb, a befizetést alátámasztó okirattal) és azt megküldi a végrehajtónak, akkor a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról. Amennyiben az adós nem a végrehajtói letéti számlára, hanem közvetlenül a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét, úgy a végrehajtást kérő az adóstól felvett összegből a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget, valamint a tanú díja fejében járó költségátalányt köteles befizetni a megfelelő számlára, míg a végrehajtót megillető eljárási költséget a végrehajtó elszámolási számlájára kell befizetnie, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak kell átadnia. A végrehajtási eljárást a végrehajtó abban az esetben szünteti meg, amennyiben a teljes követelés megtérült és a végrehajtási költségek megfizetése is maradéktalanul megtörtént. Dr. Gerhard-Kotroczó Ágnes ügyvéd
1920212526

Végrehajtási ügyek

Válasz: A veszélyhelyzet alatt az iratok kézbesítése postán, elektronikus eszköz igénybevétele útján, valamint az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok alapján történik a végrehajtó irodákban. Szerencsés helyzetben vannak azok, akik rendelkeznek ügyfélkapu regisztrációval. Ők a https://epapir.gov.hu oldalon keresztül az ügyben eljáró végrehajtó hivatali kapujára tudnak levelet küldeni. Ezen az oldalon a csatolt mellékleteket AVDH hitelesítéssel is lehet látni, így a dokumentum az elektronikus kézbesítésre vonatkozó feltételeknek is megfelel. Fontos, hogy addig ne lépjenek ki az e-papír felületről, amíg le nem töltötték az elküldött dokumentum iratképét. A dokumentum rendszerbe való fel- és letöltéséről, valamint a címzett általi átvételről külön igazolásokat küld a rendszer. Ezek az ügyfélkapu tárhelyről tölthetők le, a „kivéve rendszerüzenetek” szűrési lehetőség kikapcsolását követően. A végrehajtók a személyes ügyfélfogadást a veszélyhelyzet megszűnését követő napig felfüggesztik, de az érintettek számára elektronikus eszköz igénybevétele útján vagy írásban, a végrehajtói iroda bejáratánál elhelyezett zárt gyűjtőszekrénnyel biztosítják a rendelkezésre állást. Egyedi végrehajtási ügyben a felvilágosítást kérőnek azonosításra, valamint a hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján (ami gyakorlatilag egy videóhívást jelent, távazonosítással) felvilágosítás adható. A felvilágosítás megtörténtét a végrehajtó jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet megküld a felvilágosítást kérő részére. Dr. Gerhard-Kotroczó Ágnes ügyvéd
Válasz: A gyakorlatban adósként nem könnyű megállapítani, hogy valóban megtörtént-e a teljes követelés megfizetése. A kamatok pontos összegéről a végrehajtó tud tájékoztatást adni (aki ennek közlése végett megkeresi a végrehajtást kérőt, tehát a például a hitelt folyósító pénzintézetet), emellett végrehajtási költség is keletkezik, amit szintén meg kell fizetni a végrehajtási eljárás megszüntetéséhez. A bírósági végrehajtásról szóló 1993. évi LIII. törvény 41.§-a szabályozza a követendő eljárást ebben az esetben. Amennyiben Ön a tartozás végrehajtói letéti számlára, vagy közvetlenül, a végrehajtást kérő számlájára történt átutalásáról rendelkezik banki bizonylattal (vagy egyéb, a befizetést alátámasztó okirattal) és azt megküldi a végrehajtónak, akkor a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról. Amennyiben az adós nem a végrehajtói letéti számlára, hanem közvetlenül a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét, úgy a végrehajtást kérő az adóstól felvett összegből a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget, valamint a tanú díja fejében járó költségátalányt köteles befizetni a megfelelő számlára, míg a végrehajtót megillető eljárási költséget a végrehajtó elszámolási számlájára kell befizetnie, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak kell átadnia. A végrehajtási eljárást a végrehajtó abban az esetben szünteti meg, amennyiben a teljes követelés megtérült és a végrehajtási költségek megfizetése is maradéktalanul megtörtént. Dr. Gerhard-Kotroczó Ágnes ügyvéd
2526

Családjog

Válasz: A járvány következményeként bevezetett rendkívüli jogrend alkalmazása a családjog területén is számos gyakorlati kérdést, illetve problémát vet fel. A leggyakrabban előforduló kérdés a kapcsolattartás körében merül fel, nevezetesen az, hogy a gondozó szülőnek - a rendkívüli jogrend alatt - biztosítania kell-e a külön élő szülő részére a gyermekével való kapcsolattartást. A kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet meglehetősen tágan szabályozza a problémakört. A fent említett rendelet szerint, a lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására – többek közt - a szülői jogok és kötelezettségek gyakorlása céljából kerülhet sor. A gyermeknek joga, a külön élő szülőnek pedig joga és kötelessége a kapcsolattartás gyakorlása, a járványra tekintet nélkül is. Jelenleg nincs olyan szabályozás, mely a kapcsolattartások automatikus korlátozását lehetővé tenné, így a végrehajtható határozat alapján fennálló kapcsolattartási rend végrehajtható, a kapcsolattartás megszegése szankciókat von maga után. A fentiek ellenére hangsúlyozni szükséges, hogy minden eset egyedi, így a kapcsolattartási szabályokat is az egyedi eseteknek megfelelően kell alkalmazni. A kialakult helyzetnek jelenleg nincs gyakorlata, így a jogértelmezés a bíróságoknak, hatóságoknak és egyéb jogalkalmazóknak a feladata. Álláspontom szerint, egyértelműen megállapítható, hogy a jogalkotó szándéka – a tág szabályozás ellenére is – nem a kapcsolattartások ellehetetlenítése, hanem azok biztosítása volt. Dr. Daróczi Brigitta ügyvéd
Válasz: Igen. A gyermek megfelelő védelme érdekében a törvény szigorú szabályt fogalmaz meg a gyermektartásdíj kötelezettje számára azzal, hogy főszabályként rögzíti azt, hogy a kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles.
318

Általános kérdések

Válasz: Sajnos azt nem írta meg a kérdésében, hogy pontosan hány személy alkotja az egyesületet, ezért próbálok több lehetőségről is írni a válaszomban. A jogalkotó gondolt erre a helyzetre, amikor is egy vonatkozó kormányrendelet a Ptk, a Civil törvény, a vonatkozó eljárási jogszabályok és civil szervezetek alapszabályában rögzített eljárási szabályokat enyhítette, és alternatív megoldásokat biztosított a közgyűlések, elnökségi ülések lebonyolítására, és a határozat-hozatalra egyaránt. Sőt: a jogalkotó kifejezetten megtiltotta, hogy a jogi személyek úgy tartsanak különféle gyűléseket (üléseket), hogy azokon a tagok személyesen legyenek jelen. A jogszabály lehetővé teszi az ülés elektronikus hírközlési eszköz segítségével történő megtartását akkor is, ha a szervezet alapszabálya erről eredetileg nem rendelkezik. Ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése jogosult, azzal, hogy • a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető és a határozat tervezetét a tagokkal közölni kell, • meg kell határozni az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, • ha az ügyvezetés a tagokat személyesen nem ismeri: meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a „közgyűlési” meghívót postán vagy emailben – igazolható módon - el kell küldeni az alapszabályban írt határidő (általában 15 nap) figyelembevételével. A meghívónak tartalmaznia kell a napirendet, az előterjesztett döntés tervezetét, azt, hogy milyen hírközlési eszközön bonyolítják le a közgyűlést (pl. Skype stb.), hogy miként lehet műszakilag csatlakozni az adott alkalmazáshoz a megfelelő időben, és azt is, hogy a jelenléti ív helyett hogyan történik meg a személyazonosság igazolása. (Például a „közgyűlés” előtt egy órával elindul a regisztráció, és minden tagnak be kelt mutatnia egy adminisztrátornak (pl. egyesületi titkár) a személyi okmányait. A közgyűlést egy kijelölt egyesületi tisztségviselőnek kell levezetnie. Jelenléti ív felvétele nem szükséges, de az adott tisztségviselőnek azt majd alá kell írnia. Célszerű, ha először egy sokkal kisebb számú személyt igénylő elnökségi ülést tartanak ilyen módon, és ott döntenek minden olyan technikai kérdésről és feltételről, amelyet a közgyűlés elé kell vinni, illetve amelyek alapján a közgyűlést le kell majd bonyolítani. (Feltehetően ezt maga az alapszabály is előírja). Előfordulhat, hogy – például a tagok nagy száma miatt – nem lehet elektronikus hírközlő eszköz útján megtartani a döntéshozó szerv ülését. Ilyen esetben az egyesület elnöksége határoz a beszámoló elfogadásáról , az adózott eredmény felhasználásról, és a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához , a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az ésszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben. Nem dönthet azonban az elnökség az egyesület jogutód nélküli megszűnéséről, szétválásáról, átalakulásáról és más civil szervezettel történő egyesüléséről, valamint csak a veszélyhelyzet által megkívánt módon és mértékben módosíthatja az alapszabályt. A tisztségviselők újraválasztására most nincsen szükség, ugyanis azok jogviszonya a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig még a jogszabály rendelkezése értelmében fennáll. Javaslom, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követően hívjanak majd össze közgyűlést. Amennyiben a költségvetést és a pénzügyi beszámolót az elnökség már előzetesen elfogadta, célszerű ezeket a kérdéseket is – utólag – a közgyűlés elé terjeszteni.
Válasz: Kedves Érdeklődő! A 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) a tulajdonviszonyok változásáról nem rendelkezett, a jármű átírásnak ezek alapján eleget kell tenni. Javaslom, hogy a magyarorszag.hu oldalon tájékozódjon a pontos ügymenetről.
1314