Az illetékről

21nov.
23

Az illeték igazából nem más, mint egy eseti adó, mely az adókötelezettséget egy jogi tényhez kapcsolja, legyen ez például egy ingatlan megvétele. Ez alapján elmondhatjuk, hogy egy ingatlan eladása után a régi tulajdonos adózni fog, az új pedig illetéket fizet. Természetesen ez alól vannak kivételek, de kiindulási pontként ezt kell figyelembe vennünk.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény tárgyalja részletesen az illetékek alapjára, mértékére, mentességekre, kedvezményekre vonatkozó szabályokat. Az illetéknek tulajdonképpen két fajtája különböztethető meg:

  • eljárási és felügyeleti illeték, mely az állam, mint közhatalom által nyújtott közvetlen ellenszolgáltatásra jogosítanak, mondhatni egy „ellenszolgáltatás”
  • vagyonszerzési illeték, mely nem jogosít közvetlen ellenszolgáltatásra, ez egy „forgalmi/vagyonadó”.

Térjünk ki egy kicsit az ingatlanokra. Az ingatlanoknál az illeték egységesen a vételár 4 %-a, egymilliárd forint felett pedig 2 %-a, de legfeljebb 200 millió forint. Mielőtt itt bárki meghökkenne, ezek mellett számos kedvezmény és mentesség is elérhető, így a ténylegesen fizetendő illeték összege igencsak lefaragható.

Hogyan is kell ezt intézni? Az adásvételt követő 30 napon belül be kell jelenteni az ügyletet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), amit általában az adásvételt intéző ügyvéd végzi el. Ezután nincs más teendő, mint várni, hogy a NAV megküldje a határozatot, amiben szerepel egy határidő, mely lejártáig kell átutalni az ingatlan értékéből kiszámolt illetéket. Ez a folyamat akár több hónapot is igénybe vehet, mely az illeték fizetőjének lássuk be, nem is feltétlen rossz, mert az illeték összegét ez idő alatt elő tudja teremteni.  

Fontos még megemlíteni a 2021. január 1-től hatályos szabályozást a csok illetékmentességéről. A csok támogatás segítségével vásárolt ingatlan után nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni. Ez az illetékmentesség teljesen független az ingatlan vételárától, elég a támogatást igénybe venni hozzá.

Szakterület: |