Vállalkozói szerződés nem teljesítése

21jún.
16

Jogi eszközök a nem teljesített vállalkozó szerződések esetében

A koronavírus járvány és az annak elkerülését, megelőzését célzó védelmi intézkedések, a szükséghelyzet bevezetése magával hozta egyes szakmák kiüresedését, a szakképzett munkaerő több területen kénytelen volt átképezni magát, belevágni olyan feladatokba, amihez nem vagy csak alig értett, az átmeneti megélhetés, pénzkeresés reményében.

Ez azt eredményezte, hogy nagyon sok szakma felhígult, megjelentek a piacon olyan szereplők, akik nem rendelkeztek kellő tapasztalattal, szakértelemmel és főleg anyagi háttérrel ahhoz, hogy bevállaljanak egy adott munkát önerőből, csak magas előleg elkérése esetén tudtak teljesíteni vagy éppen ellenkezőleg, teljesítés hiányában hagyták hátra az adott munkát.

A gyakorlatban nagyon sok olyan eset mutatkozik a járványidőszakban, ahol a vállalkozó nem vagy nem teljes mértékben teljesítette a szerződésben foglalt kötelezettségét, megkárosítva ezzel a megrendelőt, aki bízva az ellenszolgáltatásban, a gyors munkavégzésben és a hízelgő szavakban, előleg megfizetésével tett eleget a kivitelező kérésének, hitt annak jóhiszemű mivoltában.

A megrendelőnek elsősorban az az érdeke, hogy minél előbb elvégezzék az ígért munkát, melyet ügyvédi felszólító levelek előzhetnek meg, ha ez nem vezet eredményre a vállalkozói szerződés felmondásának van helye. Ezt követően indulhat meg a pénz visszakövetelése iránti intézkedések sorozata.

Ha Ön is így járt, ne hagyja annyiban, a jogi procedúra nem mindig olyan bonyolult, mint amilyennek látszik, lássuk a lehetőségeket:

Fizetési meghagyásos eljárás:

A fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe tartozó eljárás, a pénzkövetelések behajtásának gyors és hatékony eszköze. Ha valakinek tartoznak, akár néhány héten belül pénzéhez juthat ezzel az eljárással. Kötelező fizetési meghagyásos eljárást indítani, amennyiben a követelés összege a hárommillió forintot nem haladja meg, pénz fizetésére irányul és lejárt.

Az eljárás díjköteles, amit a kérelem benyújtásakor köteles megfizetni a jogosult. Mértéke a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított összegének 3%-a, minimum 8.000 forint, illetve annyiszor 1.600 forint, ahány fél az eljárásban részt vesz, de maximum 300.000 forint. 

Az eljáró közjegyző a papíralapon vagy szóban előterjesztett kérelem alapján a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, az elektronikus úton előterjesztett kérelem alapján pedig 3 munkanapon belül bocsátja ki.

Amennyiben a kötelezett a jogosult követelését elismeri vagy arra nem nyilatkozik, a fizetési meghagyás a kézhezvételt követő tizenhatodik napon jogerőssé válik. Ha a jogerő ellenére a kötelezett nem fizet, a jogosult végrehajtást kezdeményezhet a fizetési meghagyásban megjelölt összeg tekintetében.

A végrehajtás csak annál a közjegyzőnél kérhető, akinél jogerőre emelkedett a fizetési meghagyás. A fizetési meghagyás végrehajtását nem muszáj a teljes összegre kérni, annál kevesebbre is lehet, mint amennyire jogerőre emelkedett.

A végrehajtás elrendelése is díjköteles, amit a kérelem előterjesztésekor köteles megfizetni a végrehajtást kérő. Mértéke a végrehajtandó követelés járulékok nélkül számított összegének 1%-a, minimum 8.000 forint, de maximum 150.000 forint.

Ha a kötelezett a jogosult követelését nem ismeri el, azaz annak kellő időben (akár részben) ellentmond, az eljárás az ellentmondással érintett részben perré alakul. Ekkor az eljárás kikerül a közjegyző hatásköréből, és mint peres eljárás, a bíróságon folyik tovább. Az ellentmondást az eljáró közjegyzőhöz kell megküldeni a fizetési meghagyás kézhezvételét követő tizenöt napon belül.

A jogosult kereseti kérelmének kézbesítését követően a bíróság az alperest írásbeli ellenkérelem előterjesztésére hívja fel, melyet ha elmulaszt, az alperest bírósági meghagyással kötelezi. A jogerős bírósági meghagyásnak ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek. Ha az alperes ellenkérelemmel él, a per folytatódik.  

Büntető feljelentés megtétele:

Sok esetben a vállalkozó magatartása különböző bűncselekményeket is megvalósíthat, attól függően, hogy magatartásával mely tényállási elemeket valósítja meg.

Sikkasztás büntettét valósítja meg, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik. Amennyiben az anyagvásárlásra átadott pénzösszeg egy része nem arra került felhasználásra, ami a szerződésben feltüntetésre került, illetve ami nyilvánvalóan más célra került felhasználásra, vagy eltulajdonításra, a sikkasztás tényállási elemei valósulnak meg.

Csalás büntettét követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, illetve gazdasági csalást követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz.

Amennyiben a kifizetett pénzösszeg által várt eredmény nem valósult meg, az átvett munkadíj nem a szerződésben foglalt célra, hanem nyilvánvalóan jogtalanul került felhasználásra, ezzel tévedésbe ejtve a megbízót, a fenti tényállások alapján bűncselekmény valósul meg. Ezekben az esetekben az illetékes Rendőr-kapitányságnak címzett feljelentés kerül benyújtásra, mely díjmentesen előterjeszthető.

Az eljárás során lehetőség van ún. közvetítői eljárás megindításának is. Az ügy közvetítői eljárásra utalásának feltétele, hogy a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismerje, a sértett és a gyanúsított a közvetítői eljáráshoz hozzájáruljon és jogszabályban meghatározott, a közvetítői eljárást kizáró körülmény ne álljon fenn.

Az ügy közvetítői eljárásra utalásáról és egyben a büntetőeljárás legfeljebb 6 hónapra történő felfüggesztéséről az ügyészség dönt. Amennyiben az eljárás során a gyanúsítottal sikerül megegyezni a sértett anyagi kárpótlása útján, úgy az eljárás lezárul.

Amennyiben segítő közreműködést kíván igénybe venni, kérem keresse fel Irodánkat!