TUDNIVALÓK A KIJÁRÁSI KORLÁTOZÁSRÓL

20máj.
12

TUDNIVALÓK A KIJÁRÁSI KORLÁTOZÁSRÓL

március 28. napjától 2020. április 11. napjáig, ezt követően határozatlan ideig tartó kijárási korlátozás lépett életbe Magyarországon a 71/2020. (III.27.) számú Kormányrendelet alapján.

Jelenleg a kijárási korlátozás kizárólag Budapest főváros és Pest megye területére vonatkozik a 169/2020. (IV.30.) számú Kormányrendelet értelmében.

Mit jelent ez a korlátozás a hétköznapokban?

Jogilag az első helyen hivatkozott rendeletben részletesen felsorolt magatartási szabályok kötelező betartását és a rendőrség vagy akár más rendvédelmi szervek által történő betartatását.

A kijárási korlátozás fogalma nem azonos a kijárási tilalom fogalmával.

Míg a kijárási tilalom – elnevezéséből is adódóan – egyenesen megtiltja a lakosság utcán vagy más egyéb helyen – mint például szórakozóhelyen tartózkodását egyes meghatározott időszakaszokban;

addig a kijárási korlátozás - szintén elnevezéséből kiindulva – azt jelzi, hogy a lakóhelyünket vagy tartózkodási helyünket csak alapos indokkal hagyhatjuk el.

Az alapos indok alatt értendő tevékenységeket illetve körülményeket a kormányrendelet részletesen és érthetően felsorolja.

Mehetünk például élelmiszerboltba, drogériába, gyógyszertárba, mindezt azon megkötéssel, hogy ezen üzleteket reggel 9 órától 12 óráig kizárólag a 65. életévüket betöltött személyek látogathatják, fiatalabbak ezen idősávban nem léphetnek be ezekbe az üzlethelyiségekbe!

Ezen kívül értelemszerűen elmehetünk a munkahelyünkre, szükség esetén orvoshoz, tankolhatunk, szervízeltethetjük az autónkat, a hatósági, banki, pénzügyi, biztosítási és postai szolgáltatásokat továbbra is igénybe vehetjük, akár személyes megjelenés mellett, amennyiben erre van lehetőség.

Manikűröshöz, fodrászhoz is bejelentkezhetünk, kutyát sétáltathatunk, templomba is elmehetünk.

Mindezeket azonban kizárólag úgy tehetjük meg, ha – a közös háztartásban élők kivételével -megtartjuk egymással a „két lépés távolságot”, azaz a társas érintkezések során az egymás közötti minimum másfél métert!

Ki kell emelni azt is, hogy az arra rászoruló vagy magáról gondoskodni egyáltalán nem tudó személyeknek való segítségnyújtás is értelemszerűen ide tartozik, ennek érdekében is elhagyhatjuk otthonainkat.

Kizárólag szűk személyi körben az esküvők és temetések is megtarthatók.

Fontos tudni, és az előbbiekből jól látszik; hogy a kijárási korlátozás elrendelése a fokozatosság szem előtt tartásával történt-történik, és az embereknek jóval nagyobb mozgásteret és cselekvési szabadságot biztosít a kijárási tilalomhoz képest.
Felfoghatjuk ezt úgy is, hogy a világjárvány idején lehetőséget kaptunk arra, hogy egyéni szabálykövetéssel lassíthassunk a vírus okozta megbetegedés tempóján Magyarországon.
A kijárási korlátozás eredménye vagy eredménytelensége egyértelműen jelezni fogja azt, hogy a járványügyi helyzet (meg)fékezése érdekében a magyar lakosság milyen mértékben akar és képes együttműködni egymással és a hatóságokkal.
A társadalmi együttélés általános szabályainak megtartása mellett most a speciális helyzethez való alkalmazkodás és az egyéni önfegyelem van a középpontban, sok minden ki fog derülni ebben a mindenki számára nehéz és embert próbáló időszakban.
A jogalkotás tempója és metodikája erre az eredményre igen érzékenyen fog reagálni a közeljövőben, az is el fog dőlni, szükség lesz-e a szabályok szigorítására, esetlegesen akár a kijárási tilalom elrendelésére.
A kijárási korlátozásról szóló rendeletben foglaltak betartása kötelező!
Ez egyrészről azt jelenti, hogy minden Magyarországon tartózkodó személy köteles a rendeletnek megfelelő magatartást tanúsítania, másrészről pedig jelenti azt, hogy a rendőrség köteles ellenőrizni és betartatni – a szükségesség és arányosság törvényi követelményeinek megtartása mellett - a rendeletben foglaltakat; e körben intézkedéseket tehet, például igazoltathat, a kijelölt közterületeket, üzleteket fokozott ellenőrzés alá vonhatja.
A rendelet előírásainak be nem tartása szabálysértési eljárást von maga után, melynek során a szabálysértési hatóság vagy bíróság figyelmeztetheti az eljárás alá vont személyt, súlyosabb magatartás esetén pénzbírsággal is sújthatja, amelynek összege 5000 Ft-tól 500.000,-Ft-ig terjedhet.
Végezetül rá kell mutatni arra is, hogy a kijárási korlátozás kapcsán a rendőrség elsődleges feladata az együttműködés erősítése, annak ellenőrzése és folyamatos elősegítése, hogy a lakosság a rendeleti előírásokat maradéktalanul betartsa; és nem célja az indokolatlan igazoltatás és bírságolás.
dr. Papp Lilla ügyvéd

A 71/2020 ( III.27.) Kormányrendelet részletes szabályai itt találhatók.