Nyugdíjas üzemi baleset

21szept.
01

Manapság nem ritka jelenség a nyugdíj melletti munkavállalás, melynek feltételei 2019. január 1-jétől megváltoztak, módosítva a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó – leginkább adójellegű – szabályokat. Jelen cikk azt hivatott bemutatni milyen lehetőségei vannak a nyugdíjas munkavállalónak, amennyiben üzemi balesetet szenvedett. Milyen ellátásokra jogosult és mit kérhet a munkáltatótól.

1. Betegszabadság, táppénz:

2019. január 1-től a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó, nyugdíj mellett dolgozó személyek nem fizetnek pénzbeni egészségbiztosítási járulékot, így pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra sem jogosultak. Bérükből 2019. január 1-től kizárólag személyi jövedelemadó (Szja) kerül levonásra, ami után már nem jogosultak a 0,5%-os nyugdíj emelésre, továbbá a munkáltató mentesül a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól.

Betegszabadság azonban továbbra is jár a keresőképtelenség első 15 munkanapjára, amely ugyanúgy az orvostól kapott keresőképtelenségi igazolás alapján számolható el, mértéke a távolléti díj 70 %-a. A betegszabadságot a munkáltató fizeti.

Maximális mértéke évente 15 nap, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, akkor ennek időarányos része. Igénybevételére azokban az esetekben van lehetőség, amikor az orvos keresőképtelennek nyilvánítja a munkavállalót a keresőképtelenség 3-as, 4-es vagy 8-as kódjával. 

A 15 munkanap leteltét követően is igazolni kell betegség miatti távollétet a munkáltató felé, azonban ezekre a napokra igazolt, nem fizetett távollét illeti meg a nyugdíjast.

A nyugdíjas munkavállaló táppénzre nem jogosult, tekintettel a biztosítási jogviszony hiányára, a jelenlét jogcíme a betegszabadság lejártát követően „Igazolt, nem fizetett”-re változik, tekintettel arra, hogy 2019. január 1-től a nyugdíjas munkavállaló semmilyen társadalombiztosítási ellátásra nem jogosult, így baleseti egészségügyi szolgáltatásra és baleseti táppénzre sem.

Egészségügyi ellátást a saját jogú nyugdíjas jogon kap.

A munka törvénykönyve alapján nem jogosult betegszabadságra az, aki társas vagy egyéni vállalkozó, a bedolgozók, illetve azok, akik munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állnak (pl. megbízási jogviszony). 

Koronavírus fertőzöttség esetében a közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7”-es kóddal igazolja. 7-es kód esetében betegszabadság nem jár, a munkavállaló táppénzre jogosult. A nyugdíjas munkavállaló ez esetben sem jogosult táppénzre.  

2. Baleseti járadék:

Baleseti járadékra jogosulttá válhat a nyugdíjas munkavállaló az öregségi nyugdíj mellett is, melynek a feltételei a következők:

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében 13 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességűek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 31. §-a, továbbá 32. § (4) bekezdése alapján részesül öregségi nyugdíjban.

Ezen kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a fentiekben meghatározott öregségi nyugdíjban részesülő személy üzemi balesete az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően fennálló biztosítási jogviszonya alatt következett be. 

A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő 13 százalékos mértéket meghaladó baleseti eredetű egészségkárosodását megállapították.

Az egészségkárosodás mértékének megállapítása orvos-szakértői feladat, melyről szakvélemény készül az eljárás során.

A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset (foglalkozási betegség) okozta egészségkárosodás fokától függően az alábbiak szerint alakul:

1.   fokozatban: 14-20 % mértékű egészségkárosodásnál                    a havi átlagkereset   8 %-a,

2.   fokozatban: 21-28 % mértékű egészségkárosodásnál                    a havi átlagkereset 10 %-a,

3.   fokozatban: 29-39 % mértékű egészségkárosodásnál                    a havi átlagkereset 15 %-a,

4.   fokozatban: 39 %-ot meghaladó egészségkárosodásnál                 a havi átlagkereset 30 %-a.  

Üzemi baleset esetén a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset képezi a baleseti járadék alapjául szolgáló átlagkeresetet.

Nyugdíjasként elszenvedett üzemi balesetnél a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni.

A baleseti járadék folyósítása mellett keresőtevékenységet korlátlanul lehet végezni. A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, vagy a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni

A baleseti járadékot írásban, az e célra rendszeresített ONYF. 3515-274. jelű vagy K05 számú formanyomtatványon kell igényelni a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. Az űrlap kinyomtatható, illetőleg letölthető és számítógéppel kitölthető formában a  https://e-ugyintezes.onyf.hu/navigate/ukapunelkulframe.asp linken érhető el.

Az igénybejelentéshez csatolni kell a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv üzemi baleset (foglalkozási betegség) tényéről hozott döntését.

Amennyiben nem áll rendelkezésre az üzemi balesetet elismerő határozat, úgy azt a területileg illetékes Kormányhivatal Járási Hivatalának Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának Egészségbiztosítási Osztályától kérhet, mely kérelemhez csatolni kell a munkabaleseti jegyzőkönyvet.  

3. Kártérítés:

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a XIII. fejezetében szabályozza a munkáltató kártérítési felelősségét. Alapvetően az Mt. 166. § (1) bekezdése mondja azt ki, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Ezért nagyon lényeges vizsgálni, hogy egy baleset munkabalesetnek minősül-e, vagy sem, amennyiben igen, úgy azután a munkavállalót az Mt. szabályai szerint kártérítés illetheti meg. A munkabalesettel kapcsolatos kártérítési igényeket a munkáltatónál kell előterjeszteni.

Nem felel azonban a munkavállaló káráért a munkáltató akkor, ha az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta a kárt, amellyel nem kellett számolnia, és a munkáltatótól nem is volt elvárható, hogy ezt a károkozó körülményt, ennek bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét sem, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. (Mt. 166. § (2)-167.§ (3) bekezdés)

Amennyiben további segítségre van szükség, keresse fel irodánkat az alábbi elérhetőségek egyikén!

Dr. Szokolovszki Anikó egyéni ügyvéd irodája: 1143 Budapest, Szobránc köz. 8.

06/30/647-5524

drszokolovszki@gmail.com office.drszokolovszki@gmail.com

Szakterület: