Kilakoltathat-e a bérbeadó járvány ideje alatt?

20ápr.
29

Ha nem tudom fizetni a bérleti díjat vagy csúszok vele, számíthatok-e a kilakoltatásra?

A jelenleg kialakult járványhelyzet okán sokan vesztették el munkájukat és ezáltal megélhetésüket, amely miatt önhibájukon kívüli okból nem tudják tovább fizetni a bérleti díjakat. Felmerül a kérdés, hogy ebben a helyzetben a bérlő kilakoltatható lesz-e az ingatlanból? A bérbeadók részéről továbbá kérdés, hogy mi történik, ha a bérlő nem működik együtt, mi most az eljárási menetrend a kiköltöztetéssel (kilakoltatással) kapcsolatban, változott-e, annak az időbeni lefolyása meddig tart?

A legfontosabb, hogy normális körülmények között, vagyis nem a veszélyhelyzet idején, kilakoltatásnak csak és kizárólag önálló bírósági végrehajtás keretében van helye, közjegyzői okirat vagy bírósági határozat alapján. Ez azt jelneti, hogy rendes ügymenet mellett sem jogosult a bérbeadó arra, hogy „kilakoltassa”, vagyis utcára tegye a bérlőt, erre csak a fent említett esetben és módon kerülhet sor. További fontos momentum, hogy a végrehajtó általi intézkedést sem lehet foganatosítani november 15 és április 30. között, mert ez az időszak jogszabály alapján kilakoltatási moratóriumnak minősül. (Megjegyzendő, hogy természetesen az önkényes lakásfoglalókra a fenti szabály nem vonatkozik, ők a kilakoltatási moratórium ideje alatt is kilakoltathatók.) Ahogy látható azonban, a fenti időszaknak lassan a végéhez érünk ezért természetesen többen feltették a kérdést, hogy van-e valami eltérés a fenti szabályoktól a jelenlegi veszélyhelyzetben?

Röviden a válasz igen, van változott és a korábbiakhoz képest van eltérés.

Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a végrehajtással kapcsolatban teendő intézkedésekről szóló III. 57/2020. (III. 23.) Kormányrendelet 3.§-a úgy rendelkezett, miszerint a veszélyhelyzet ideje alatt az önálló bírósági végrehajtók nem foganatosíthatnak kilakoltatást, még az önkényes lakásfoglalók esetében sem. A kilakoltatási eljárások a fenti kormányrendelet értemében csak a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. naptól kezdődhetnek újra.

Nagyon fontos tehát, hogy amennyiben a bérleti szerződés felmondásra is kerül a bérbeadó a veszélyhelyzet ideje alatt nem jogosult a kilakoltatásra, nem rakhatja a bérlőt az utcára. Természetesen a bérbeadónak megvan az a joga, hogy a bérleti szerződés megszűnését/lejártát követően bírósághoz forduljon lakáskiürítése iránt, a bíróság ezt el is rendelheti, azonban a végrehajtó ezt nem foganatosíthatja a veszélyhelyzet ideje alatt, hanem csak annak megszűnését követő 15. naptól kezdődőden.

Azt is fontos megjegyezni, hogy a közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés esetén nem kell a bírósághoz fordulni a lakáskiürítés iránt, hanem ezesetben a bérbeadó jogosult egyből végrehajtási eljárás foganatosítását kérni, azonban ebben az esetben sem foganatosíthat kilakoltatást a végrehajtó a veszélyhelyzet ideje alatt. Ez azt is jelenti, hogy a veszélyhelyzetben a lakás kiürítése (kilakoltatás) a rendes menetrendhez képest jelentős mértékben meghosszabbodik.

További kérdés esetén forduljanak hozzám bizalommal:
dr. Horváth Hanga
ügyvéd

Szakterület: