A GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉSI ELJÁRÁSRÓL

21jún.
16

MIKOR VÁLHAT SZÜKSÉGESSÉ A GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉSI PER MEGINDÍTÁSA?

A gondnokság alá helyezési per megindítása akkor válhat szükségessé, ha nagykorú személy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a mentális zavara (pl: szellemi fogyatkozása, szenvedélybetegsége) miatt – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy tartósan teljes mértékben hiányzik (Ptk. 2:19. §, 2:21. §).

VAN ALTERNATÍVÁJA A GONDNOKSÁGNAK?  

Van, ezt hívják támogatott döntéshozatalnak. Ez azt jelenti, hogy ha mindenképpen szükség van arra, hogy valaki segítsen a döntéshozásban, akkor sem kell gondnokság alá helyezni az illetőt, hanem támogatót kell kirendelni. A támogató egy olyan segítő rokon, ismerős, aki tanácsokkal, javaslatokkal tudja segíteni a döntések meghozását. Vannak hivatalos támogatók is a gyámhatóságoknál, de a hivatásos támogató nem igazán felel meg a támogatott döntéshozatal lényegének, mert az baráti, bizalmi viszonyon alapul. A támogató segít az ügyintézésben, elkíséri a támogatottat a hivatalokba. Támogatott döntéshozatal esetén NEM korlátozzák az ember cselekvőképességét, ugyanolyan önálló felnőtt embernek ismerik el, csak kap megfelelő segítséget az időnként felmerülő nehéz helyzetekben. A támogatót határozatlan időre rendelik ki, de szükségességét 5 évente felülvizsgálja a gyámhatóság.

KI INDÍTHATJA MEG A PERT ÉS KI ELLEN KELL MEGINDÍTANIA?

A gondnokság alá helyezés iránti pert a nagykorú személy együttélő házastársa (bejegyzett élettársa), élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a kiskorú személy törvényes képviselője, a gyámhatóság és az ügyész, mint felperes indíthatja meg (Ptk. 2:28.§). A gondnokság alá helyezési pert az ellen a személy, mint alperes ellen kell megindítani, akinek gondnokság alá helyezése indokolttá vált.

MELYIK BÍRÓSÁGNÁL LEHET MEGINDÍTANI A PERT?

A gondnokság alá helyezési pert az alperes (a gondnokság alá helyezendő személy) lakóhelye szerinti járásbíróságnál (Pp. 25. §), vagy a gondnoksági perekre irányadó speciális szabályok alapján azon járásbíróságnál lehet megindítani, amelynek illetékességi területén az alperes huzamos időn át bentlakásos szociális intézményben vagy fekvőbeteg-gyógyintézetben tartózkodik, illetve amelynek területén az alperes huzamos időn át, életvitelszerűen tartózkodik (Pp.437. §).

MILYEN KÖLTSÉGEKKEL JÁR AZ ELJÁRÁS?

A gondnokság alá helyezés iránti perben a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül teljes költségmentesség illeti meg, vagyis a feleknek utólag sem kell kifizetni az eljárás költségeit (a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 2. §).

IDEIGLENES INTÉZKEDÉS LEHETŐSÉGE

A jogszabályok a gondnokság alá helyezést megelőzően lehetővé teszik a gyámhatóság számára zárlat, illetve ideiglenes gondnok rendelését. Amennyiben a zárlatról, illetve az ideiglenes gondnokrendelésről a gyámhatóság nem határozott, a Ptk. 2:25. §-ában és 2:26. §- ában meghatározott zárlatot, illetve ideiglenes gondnokrendelést a bíróság is elrendelheti (Pp.442. §). Az ideiglenes intézkedés elrendelésének egyik feltétele, hogy a perindításra jogosult gyámhatóság szerint a gondnokság alá helyezés törvényi feltételei fennálljanak, másik feltétel a sürgős beavatkozás szükségessége a gondnokság alá helyezendő személy személyének vagy vagyonának védelme érdekében.

MILYEN DÖNTÉST HOZHAT A BÍRÓSÁG A GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉSI PERBEN?

A bíróság a gondnokság alá helyezési perben az alábbiak szerint dönthet: - az érintett személyt teljesen korlátozó gondnokság alá helyezi (Ptk. 2:21. §); - a cselekvőképesség részleges korlátozásáról dönt (Ptk. 2:19. §; - ha nem indokolt a gondnokság alá helyezés, gondnokság alá helyezés iránti keresetet elutasítja.

1.    Teljesen korlátozó gondnokság esetén az alperes személy cselekvőképtelenné válik. A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – gondnokság alá helyezése indokolt. A bíróság a cselekvőképességet abban az esetben korlátozhatja teljesen, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő módon vagy a cselekvőképesség részleges korlátozásával nem biztosítható (Ptk. 2:21. §).  

2.    A cselekvőképesség részleges korlátozása esetén: A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt. A cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletben a bíróságnak meg kell határoznia azokat a személyi, illetve vagyoni jellegű ügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképességet korlátozza (Ptk. 2:19. §).  

3.    Ha a bíróság az alperest gondnokság alá helyezi, erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell: - az előzetes jognyilatkozat alkalmazása felől, ha az előzetes jognyilatkozat ítélettel érintett része alkalmazásának nincs törvényi akadálya, - arról, hogy a cselekvőképességében a jövedelemmel való szabad rendelkezés tekintetében részlegesen korlátozott személy jövedelme mekkora hányadával rendelkezhet a gondnoka hozzájárulása nélkül, és - a választójogból való kizárás tárgyában.  

4.    A bíróság dönthet úgy, hogy nem indokolt a gondnokság alá helyezés. Ebben az esetben a bíróságnak a gondnokság alá helyezés iránti keresetet el kell utasítania. De emellett mód van arra, hogy támogató kirendelését javasolja. A Ptk. 2:38. § (2) bekezdése alapján, ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési perben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a cselekvőképesség részleges korlátozása sem indokolt, de az érintett személy meghatározott ügyei intézésében belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szorul, a gondnokság alá helyezés iránti keresetet elutasítja és határozatát közli a gyámhatósággal. A támogatót a bíróság határozata alapján az érintettel egyetértésben a gyámhatóság rendeli ki. A támogató az érintett személy cselekvőképességének korlátozása nélkül nyújthat segítséget a döntések meghozatalában. A támogató kirendelésének részletszabályait a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény rendezi.

MI A GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉS JOGKÖVETKEZMÉNYE?

A gondnokság alá helyezés hatálya a gondnokság alá helyezésről rendelkező ítélet jogerőre emelkedését követő napon kezdődik (Pp. 446. §). Teljesen korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt cselekvőképtelen, helyette gondnoka jár el. Részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezés esetén azokban az ügycsoportokban, amelyben a gondnokság alatt álló személy cselekvőképességét korlátozták, a gondnokolt gondnoka hozzájárulásával tehet érvényes jognyilatkozatot. Ha a jognyilatkozattal kapcsolatban a gondnokolt és a gondnok között vita merül fel, a gyámhatóság döntése szükséges. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy minden olyan ügyben önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben cselekvőképességét a bíróság korlátozta. - Az alperes gondnokság alá helyezését elrendelő jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság a gondnok kirendelése és az esetleg szükséges egyéb intézkedések megtétele végett közli a gyámhatósággal. - Ha a bíróság az alperes cselekvőképességét teljesen vagy az ingatlannal való rendelkezés tekintetében részlegesen korlátozta, és az alperesnek ingatlana van vagy ingatlanon haszonélvezeti joga áll fenn, továbbá ingatlanra az alperest érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, az elsőfokú bíróság hivatalból intézkedik a gondnokság alá helyezésnek az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése iránt. - A gondnokság alá helyezést be kell vezetni a gondnokoltakról a bíróság által vezetett nyilvántartásba. (Pp. 446. §)

GONDNOKRENDELÉS SZABÁLYAI

A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki. Gondnokul – ha ez az érdekeivel kifejezetten nem ellentétes – a gondnokság alá helyezett személy által az előzetes jognyilatkozatában megjelölt vagy a gondnok kirendelése iránti eljárásban az érintett által megnevezett személyt kell kirendelni. Ha ez nem lehetséges, elsősorban a gondnokság alá helyezett személlyel együtt élő házastársat, élettársat kell gondnokul kirendelni. Ha az érintettnek nincs ilyen hozzátartozója, vagy a házastárs, az élettárs eljárása veszélyeztetné a gondnokság alá helyezett személy érdekeit, a gyámhatóság gondnokul olyan személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátására az összes körülmény figyelembevételével alkalmas. 5 A gondnok rendelésénél az arra alkalmas személyek közül előnyben kell részesíteni a szülőket vagy a szülők által a haláluk esetére közokiratban vagy végrendeletben megnevezett személyt, ilyenek hiányában azokat a hozzátartozókat, akik szükség esetén a személyes gondoskodást is el tudják látni. Ha a fentiek alapján a gondnok nem nevezhető, a gondnokság alá helyezett személy számára hivatásos gondnokot kell rendelni (Ptk. 2:31. §).

A GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉS FELÜLVIZSGÁLATA

A bíróságnak a cselekvőképesség korlátozását elrendelő ítéletében rendelkeznie kell a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontjáról, amely a) a cselekvőképesség részleges korlátozása esetén nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év; b) a cselekvőképesség teljes korlátozása esetén nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tíz év. A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti pert a gyámhatóságnak hivatalból kell megindítania a gondnokolt ellen. A kötelező felülvizsgálat cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezés megszüntetésére, annak hatályában való fenntartására, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatására, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre történő módosítására, vagy cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a korlátozással érintett ügycsoportok módosítására is irányulhat (Ptk. 2:29. §). A kötelező felülvizsgálat természetesen nem jelenti azt, hogy a gondnokság megszüntetésére irányuló per megindítására jogosult személyek – maga a gondnokolt is – ne kérhetnék bármikor, a kötelező felülvizsgálatra előírt határidőtől függetlenül, a gondnokság megszüntetését vagy módosítását.  

Érintett jogszabályok:

  • a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény - a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény
  • a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény - a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet
  • a támogatott döntéshozatalról 2013. évi CLV. törvény
  • 331/2006. (XII.23.) Kormányrendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről
Szakterület: