Magyarországon a kijárási korlátozást - utolsóként a Budapestet érintő 211/2020. (V.16.) Kormányrendelettel – teljes egészében feloldották. Ez természetesen NEM azt jelenti, hogy a járványügyi vészhelyzet megszűnt, hanem kizárólag azt, hogy lakóhelyünk elhagyásához a továbbiakban nem szükséges igazolnunk annak alapos okát.
Gyakorló ügyvédként gyakran találkozok olyan jogi fogalmakkal, melyek nem feltétlenül pontosan rögzültek a köztudatban. Nyilván nekünk jogászoknak könnyű dolgunk van, mert mire ellenjegyezhetünk bármit minimum egymilliószor használjuk ezeket a szavakat, és túl vagyunk legalább 100 vizsgán de mégis hasznos ezeket helyretenni egy kicsit. Mi az amit leggyakrabban hallok és tisztázásra szorul?
Pontosan hogyan működik ez?
Milyen ügyvédi munkákat tudunk elvégezni ebben az időszakban?
MIT JELENT A TÁVELŐTTEMEZÉS?
MIT JELENT A TÁVAZONOSÍTÁS?
Új nemperes eljárás a bíróságok hatáskörében: a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárás 2020. március 1. napjától módosultak a kapcsolattartásról szóló szabályozások, melynek eredményeként – a gyámhatóság hatásköréből – a bíróságok hatáskörébe került nemperes eljárásként a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárás. Ennek indoka, hogy a kapcsolattartás tárgyában hozott határozatok végrehajtása iránt hatékonyabban és fokozott eljárási garanciák mellett szülessen döntés.
Ha nem tudom fizetni a bérleti díjat vagy csúszok vele, számíthatok-e a kilakoltatásra?
A jelenleg kialakult helyzetben sokan vesztették el megélhetésüket, vagy fizetésnélküli szabadság alatt jövedelemmel nem rendelkeznek, ezért többen fordultak hozzánk azzal a kérdéssel, hogy a bérbeadók ilyen helyzetben kötelesek-e csökkenteni a bérleti díjat, illetve a bérlők kérhetik-e havi bérleti díj összegének csökkentését.
Rengeteg kérdés érkezik hozzánk azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi veszélyhelyzetben változtak-e a bérbeadással kapcsolatos szabályok, illetve hogyan kell kezelni a bérleti szerződéseket a jelenlegi helyzetben. Azt kell, hogy mondjuk, hogy a bérleti jogviszonyokat, a bérbeadók jogait és kötelezettségeit alapvetően nem érinti a járvány miatt fennálló veszélyhelyzet.
A 45/2020. (III.14.) Korm. rendelet 1.§-a értelmében 2019. március 14. napján elrendelt rendkívüli ítélkezési szünet egyik napról a másikra okozott bizonytalanságot az országban valamennyi folyamatban lévő polgári peres (és nemperes) eljárás vonatkozásában.
2020. április 11-én hatályba lépett egy új kormányrendelet: „a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről” szóló 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet.
Ez az a szó, kifejezés, amit nem csak jogász körökben, híradásokban, hanem a mindennapi beszélgetéseinkben is egyre többször hallunk. Ez a latin szó nagyobb erőt, beláthatatlan , elháríthatatlan akadályt jelent és valljuk be, az elmúlt évtizedekben ehhez hasonló helyzettel még nem találkoztunk. A COVID-19 járvány olyan nem várt egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatással van mindannyiunkra, hogy teljesen természetes, hogy ez a téma újra és újra előkerül.
Az elmúlt időszak nagyon kedvezett az ingatlanpiacnak, és nem utolsó sorban azoknak a vevőknek családoknak akiknek leendő otthonuk megvásárlásához hitelre van szükség. A leendő tulajdonosok csillogó szemekkel írták alá a tengernyi dokumentumot ami egy ingatlan adásvételi szerződéskor keletkezik
A koronavírus terjedése és megakadályozása miatt át kell értékelnünk minden olyan korábban természetesnek vett dolgot, ügyletet, amit máskor teljes nyugalommal és szinte rutinosan intéztünk. Felmerül a kérdés, hogy járunk el helyesen azokban az esetekben ahol már a veszélyhelyzet elrendelése előtt megállapodtak a felek, esetlegesen adásvételi szerződést , előszerződést kötöttek , melyet ügyvéd is ellenjegyzett?
Gyakorló ügyvédként, naponta keresnek meg az ügyfelek ezzel a problémával. A szerződéskötések nagyon nagy számban hitelfelvétellel együtt kerülnek lebonyolításra és valljuk be ezek a hetek nem a gördülékeny hitelügyintézésről fognak szólni.
Végrehajtást kérőként és adósként egyaránt felmerülhet a kérdés, hogyan alakulnak az eljárási szabályok a járványügyi veszélyhelyzet idején a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseivel összefüggésben.
Hogyan tarthatunk kapcsolatot a végrehajtóval, milyen végrehajtási cselekményeket nem lehet most lefolytatni, elérhető-e bármiféle kedvezmény az adósok számára?